Békés-Tarhosi Énekiskola rövid története.
Tarhos 1775-ben került a Wenckheim család birtokába és egészen a második világháború végéig maradt ott. A tarhosi Kastélypark egykori tulajdonosa gróf Wenckheim László és felesége Eleonóra Wood. „A második világháború után egy vállalkozó szellemű Köröstarcsán született szegény paraszti gyerekből lett tanító, majd a Zeneakadémia elvégzése után tanár, a semmiből, egy világhírű iskolát alapított”. Ő volt Gulyás György.
Fotógaléria
„Az Énekiskola jó időben született. Aki benne élt, érte élt, tudta hová tartozik. Az Énekiskola (1946-tól 1954-ig) egyedülálló alkotás. Életmű. Sem előzménye nem volt, sem utóda nincsen, szelleme folytatható…” olvasható Dr. Gyarmath Olga „Tudsz-e Tarhosért lelkesedéssel dolgozni?” című könyvében. A békéstarhosi iskolaalapítás azt a célt szolgálta, hogy felkutassa a vidéki zenei tehetségeket, főleg a vidéki gyerekeket, és biztosítsa számukra a tanulás, a zenei képzés és továbbtanulás lehetőségét, valamint kinevelje a zenepedagógusok új generációját. A Békés-Tarhosi Országos Ének és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet valamint a hozzátartozó gyakorló iskola megnyitójára 1947. február 15-én került sor. Röpke 8 év múlva a megmaradásért hosszú hónapokon át folytatott nehéz időszak után 1954. augusztus 28-án Gulyás György, az iskola igazgatója kézhez kapta a megszűntetésről szóló okiratot. Az Énekiskola 8 éve azonban nem múlt el nyomtalanul, a tarhosi növendékek és oktatók számára egész életre szóló útravalót és útmutatást adott, a „tarhosi szellemnek” nem veszett nyoma. A tarhosi komplexumban gyógypedagógiai nevelőintézet költözött, mely egészen a kilencvenes évekig működött itt. 1993-ban épp Gulyás halálának évében egy új iskolaépület birtokbavételével a Zenepavilon megüresedett.
Fotógaléria
„A közismereti és a zenei tárgyak összefonódása kollégiumunkban olyan közösségi életmódot kovácsolt egybe, amely túltett mindenfajta zenei kurzuson és az alkotó életmód alapvető lehetősége lett. Azt az embertípust, amelyről annyit beszéltünk, és amiért olyan keveset tettünk; a kiművelt teljes embert, az alkotó módon élő, öncsiszoló egyént ez az iskola is ideáljának, eszményének tekintette. A jövőnek nevelt! A művészet teremtő ereje nevelésünk hatékony segítője lehet...” Szokolai Sándor zeneszerző, egykori tarhosi diák írt így a „Énekiskoláról”.
Az „ÉNEKISKOLÁT”, az alapító Gulyás György, „A MAGYARSÁG ISKOLÁJÁNAK” nevezte.
A híres Békés-tarhosi Zenepavilon
A ZENEPAVILON fejlesztési terve
Fotógaléria
A Zenepavilon a tarhosi Kastélypark „gyöngyszeme”, tervezője Kaufmann Oszkár. 1952 -1953-ig épült, építését a tanárok és diákok segítették. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel. A Zenepavilont eredetileg Gulyás György tervei szerint követte volna még irodalmi, természettudományos és sport pavilon is.
A Gulyás György által létrehozott „Békés-tarhosi Országos Ének-és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet valamint a hozzá kapcsolódó Általános Iskola Kodály zenepedagógiai módszerének első gyakorlati megvalósulása volt, mely alapját képezi a mai zeneiskoláknak. Bölcsője a Magyar Zenekultúrának.
1976-tól 2009-ig Békés városa minden év június-júliusában a Zenepavilonba rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napok hangversenyeit és az egykori tarhosi diákok találkozóit.
Utoljára 2009-ben szólt a „muzsika hangja” Tarhoson.