• Békés-Tarhosi
    "Énekiskola"
    Múlt-Jelen-Jövő
    Magyar Örökség Díj, Nemzeti érték
  • Békés-Tarhosi
    "Énekiskola"
    Kiskastély látványterv
  • Békés-Tarhosi
    "Énekiskola"
    Nagykastély látványterv
  • Békés-Tarhosi
    "Énekiskola"
    Zenepavilon látványterv
  • Békés-Tarhosi
    "Énekiskola"
    Gasztronómiai Központ
    és Park látványterv

Békés-Tarhosi Énekiskola rövid története.

Tarhos 1775-ben került a Wenckheim család birtokába és egészen a második világháború végéig maradt ott. A tarhosi Kastélypark egykori tulajdonosa gróf Wenckheim László és felesége Eleonóra Wood. „A második világháború után egy vállalkozó szellemű Köröstarcsán született szegény paraszti gyerekből lett tanító, majd a Zeneakadémia elvégzése után tanár, a semmiből, egy világhírű iskolát alapított”. Ő volt Gulyás György.

Fotógaléria

responsive lightbox

„Az Énekiskola jó időben született. Aki benne élt, érte élt, tudta hová tartozik. Az Énekiskola (1946-tól 1954-ig) egyedülálló alkotás. Életmű. Sem előzménye nem volt, sem utóda nincsen, szelleme folytatható…” olvasható Dr. Gyarmath Olga „Tudsz-e Tarhosért lelkesedéssel dolgozni?” című könyvében. A békéstarhosi iskolaalapítás azt a célt szolgálta, hogy felkutassa a vidéki zenei tehetségeket, főleg a vidéki gyerekeket, és biztosítsa számukra a tanulás, a zenei képzés és továbbtanulás lehetőségét, valamint kinevelje a zenepedagógusok új generációját. A Békés-Tarhosi Országos Ének és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet valamint a hozzátartozó gyakorló iskola megnyitójára 1947. február 15-én került sor. Röpke 8 év múlva a megmaradásért hosszú hónapokon át folytatott nehéz időszak után 1954. augusztus 28-án Gulyás György, az iskola igazgatója kézhez kapta a megszűntetésről szóló okiratot. Az Énekiskola 8 éve azonban nem múlt el nyomtalanul, a tarhosi növendékek és oktatók számára egész életre szóló útravalót és útmutatást adott, a „tarhosi szellemnek” nem veszett nyoma. A tarhosi komplexumban gyógypedagógiai nevelőintézet költözött, mely egészen a kilencvenes évekig működött itt. 1993-ban épp Gulyás halálának évében egy új iskolaépület birtokbavételével a Zenepavilon megüresedett.

Fotógaléria

responsive lightbox

„A közismereti és a zenei tárgyak összefonódása kollégiumunkban olyan közösségi életmódot kovácsolt egybe, amely túltett mindenfajta zenei kurzuson és az alkotó életmód alapvető lehetősége lett. Azt az embertípust, amelyről annyit beszéltünk, és amiért olyan keveset tettünk; a kiművelt teljes embert, az alkotó módon élő, öncsiszoló egyént ez az iskola is ideáljának, eszményének tekintette. A jövőnek nevelt! A művészet teremtő ereje nevelésünk hatékony segítője lehet...” Szokolai Sándor zeneszerző, egykori tarhosi diák írt így a „Énekiskoláról”.

Az „ÉNEKISKOLÁT”, az alapító Gulyás György, „A MAGYARSÁG ISKOLÁJÁNAK” nevezte.

Békés-Tarhosi Kiskastély

A Kiskastély és fejlesztési terve

Fotógaléria

responsive lightbox

A Békés-Tarhosi iskola egy 60 holdas parkerdőben terül el, mely hat épülettömbből áll. Az épületek a park területén szétszórtan helyezkednek el. A főbejáraton belépve az első épület, a Kiskastély tárul elénk. A kastélypark szélén álló kúria 1864 és 1884 között épült. A Wenckheim família idején „vendégkastélyként” szolgált a látogató vendégek számára. Az államosítás után, 1946-ban az épületet az állami ének-zenei iskola kapta meg, tantermek céljára szolgált. 1954-ben a gyógypedagógiai nevelőintézet részévé vált.

A fejlesztés során a Kiskastély teljes rekonstrukciójára kerül sor, helyet adva egy helytörténeti kiállításnak. Megemlékezünk az eredeti tulajdonosokról, a grófi Wenckheim családról, az „ÉNEKISKOLA” hírességeiről, továbbá a Gulyás György alapította zeneiskola történetéről. A saját ill. az általunk támogatott művészek kézműves termékeiből állandó kiállítást tervezünk.

Kollégiumi részen nyári táborok megrendezését tervezzük, művészetekre fókuszálva. Az iskola épületében egész évben művészek által tartott foglalkozások révén (zene, ipar, kézműves, festő stb.) közelebb hozzuk a jövő nemzedékét és a ide látogató vendégeket az egyes művészeti ágakhoz.

Felkutatjuk a tehetséges fiatalokat, jövőt biztosítva számukra a tehetségük kibontakoztatására.

Békés-Tarhosi Nagykastély

A Nagykastély és fejlesztési terve

Fotógaléria

responsive lightbox

A Nagykastély az 1900-as évek elején épült, eredetileg magasföldszintes épület, alatta alagsorral. A kastély a háború utáni átalakítások után stílusértékét teljesen elveszítette, majd iskola lett belőle. Az egykori Nagykastélyban a líceumi leánytanulók internátusa, az irodák, a konyha és az ebédlő, valamint az igazgatói és a felügyelő tanári lakások kaptak helyet. A fejlesztés során az idelátogatók számára színvonalas szálláshely kialakítására kerül sor. Az épület teljes felújítása valósul meg, mely magában foglalja az utólag hozzáépített lapos tetős részek nyeregtetős részekké való ( a kastélyépülethez illő ) átalakítását.

A meglévő ebédlő is megújul, fölötte színvonalas, korszerű, minden gasztronómiai igényt kielégítő étterem kialakítását tervezzük. Ételeinket a helyi ökogazdaságunkban előállított alapanyagokból készítjük el.

A Nagykastély helyett ad majd színvonalas rendezvényeknek. Kulturális napok, idegenforgalmi látogatások, szabadidős és családi rendezvények, céges rendezvények, tovább nyári táborok és egyéb szervezett program valósul meg.

A híres Békés-tarhosi Zenepavilon

A ZENEPAVILON fejlesztési terve

Fotógaléria

responsive lightbox

A Zenepavilon a tarhosi Kastélypark „gyöngyszeme”, tervezője Kaufmann Oszkár. 1952 -1953-ig épült, építését a tanárok és diákok segítették. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel. A Zenepavilont eredetileg Gulyás György tervei szerint követte volna még irodalmi, természettudományos és sport pavilon is.

A Gulyás György által létrehozott „Békés-tarhosi Országos Ének-és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet valamint a hozzá kapcsolódó Általános Iskola Kodály zenepedagógiai módszerének első gyakorlati megvalósulása volt, mely alapját képezi a mai zeneiskoláknak. Bölcsője a Magyar Zenekultúrának.

1976-tól 2009-ig Békés városa minden év június-júliusában a Zenepavilonba rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napok hangversenyeit és az egykori tarhosi diákok találkozóit.

Utoljára 2009-ben szólt a „muzsika hangja” Tarhoson.

Gasztronómiai és szabadidő központ és park

Gasztronómiai és szabadidő központ és park fejlesztési terve

Fotógaléria

responsive lightbox

Az épületeket körülölelő, erdőszerű szabálytalan elrendezésű parkot 1920 után kezdték kiépíteni az itt található őshonos tölgyes-gyertyános-szürkenyaras erdő felhasználásával, melynek területe megközelítőleg 40 ha. A faállomány még ma is értékes társulásról árulkodik, arborétum kialakítására is alkalmas. A zenepavilonhoz vezető út két oldalán országosan is nyilvántartott vöröstölgy-sor található. A park nagy része természetvédelmi terület, ritka védett növényekkel, 60-nál is több fafajtával, védett növény- és állatfajtával.

A park és erdő arborétum jellegét meg kívánjuk őrizni, tanösvényeket kialakításával az idelátogatók természettudományos ismereteit kívánjuk bővíteni.

A park területén helyet kap majd állatsimogató, továbbá egy lovarda is.

Aktualitások

A Gemma Bt. önerőből megkezdte a tarhosi Zenepavilon felújítását

Nagyítás

responsive lightbox

A Gemma Bt. 2013 novemberében vásárolta meg a tarhosi Zenepavilon és kastélypark területét. Az első évben rendbe tettük az épület környezetét, majd folyamatosan bíztunk abban, hogy lesz pályázati lehetőségünk a felújításhoz. Nem lett. Ettől függetlenül folyamatos volt az állagmegóvás és a beruházások előkészítése. Ez évben úgy döntöttünk, hogy saját erőből hozzákezdünk az épület felújításához.

A felújításokat a felső szintek zenei gyakorló termeinek hangszigetelésével és a villamos hálózat megújításával kezdtük. Saját asztalos műhelyünkben készülnek az épület nyílászárói. A pavilon padlásterében színvonalas szálláshely kialakítását tervezzük. Az épület jellegén és stílusán nem változtatunk.

A gyakorlótermek kialakításánál Béres Károly, volt tarhosi diák tanácsait is figyelembe vettük. A felújítás során az épület korszerű hűtés-fűtéssel és szigeteléssel lesz ellátva. Valamennyi munkát saját alkalmazottainkkal, önerőből végezzük.

Magyar Értéktárba került a Békés-tarhosi Énekiskola

Nagyítás

responsive lightbox

Új értékekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Egy tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott keddi ülésén. Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve. A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő TÖRLEY pezsgő, a 100 éves készítési receptúrával rendelkező St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr, a kézzel szedett, nagy pehelytartalmú libatoll, valamint a magyar cimbalom és a Magyar Örökség Díjat őrző Békés-tarhosi Énekiskola. Új tétel még a Magyar Értéktárban a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, a Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai és a Miskolctapolcai Barlangfürdő.

A Hungarikum Bizottság keddi döntése alapján így a Hungarikumok Gyűjteményébe már 56 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 135 tagúra bővült.

Forrás: FM Sajtóiroda www.kormany.hu